VIII. állomás: Minoriták temploma
A pompa megjelenítése, avagy: Egon és a mártír
Itt megtudhatod: Ki dühítette fel a cseh királyt. Miért halt mártírhalált egy titokzatos gyóntató. Milyen titkokat rejtegetett a léleklyuk.
A tematikus körút kezdete: Tulln főpályaudvar
Távolság: 3,6 km
Időtartam: kb. 90 perc
Nehézségi szint: könnyű - akadálymentesített
Schiele mappa HU
Schiele mappa HU
És amit Egon Český Krumlovhoz társított. Minden városnak, amelyik közel van a vízhez, szüksége van egy különleges "vízi szentre". Tulln esetében ez Nepomuki Szent János, aki 1390 körül a prágai érsek általános helynöke és a cseh királynő gyóntatója volt. A késő barokk minoriták templomát neki szentelték. Kívülről dísztelen, ahogy egy koldustemplomhoz illik. Belül pompás: aranydíszítésű presbitérium főoltárral. Pazarul díszített szószék, pompás faragványokkal. Embermagas szobrok a fülkékben és a mellékoltárokban. És mindenekelőtt színes mennyezeti freskók, olyan élénken festve, mintha az alakok élnének. Nemcsak a gyerekek ámulnak, a felnőttek is szívesen elterelik a figyelmet a templom kupolájában játszódó drámai jelenetekről, ha túl sokáig tart a latin nyelvű főmise.
A híd leomlása.
"Szent János mint a cseh királynő gyóntatója". "A szent zarándoklata Altbunzlauba". "A szent hídjának leomlása". Ezek a címei a Nepomuki Szent János freskóciklusnak. Tulln népét lenyűgözte ez az erős jellemű férfi. Vencel király nyomására, hogy fedje fel a királynő állítólagos viszonyait, ő rendületlenül megőrzi a gyónási titkot. Megengedi, hogy szurokfáklyákkal kínozzák. És mártírhalált hal a Moldva jeges vizében. 1729-ben szentté avatják. Abban az időben a minorita templom építési munkálatai javában folytak. A vízi szent pedig tökéletes védőszentje volt a templomnak és a városnak.
Késő barokk minoriták temploma
Velence a Moldván.
A Moldva különleges jelentőséggel bír Egon számára. Sok tullni lakossal ellentétben, akik soha nem utaztak a város határain túlra, neki van egy második otthona: a csehországi Český Krumlov, édesanyja szülőhelye. Már kisgyermekként is sok időt töltött a "Vltava menti Velencében", ahogy Krumlovot is nevezik. Az egymásba nyíló házak, a régi falak és kapuk festői módon lenyűgözték és vonzották. Aligha volt más hely, amely később annyi városkép és tájkép megfestésére inspirálta volna, mint a reneszánsz város.
