Egon Schiele élete és munkássága
Egon Schiele (1890-1918) osztrák festő volt, aki úttörő expresszív műveiről ismert - és ma is nagyra értékelt -.
Schiele-t az osztrák modernizmus egyik legfontosabb személyiségének és az osztrák expresszionizmus központi alkotójának tartják. Művei intenzitásukról és radikalizmusukról ismertek, a konvencionálison túlmutató új igazságot képviselnek.
Schiele műveiben gyakran tematizálta az emberi testet és az arcot, a szokatlan perspektívákra és technikákra összpontosítva. Arról is ismert volt, hogy műveiben a meztelenséget és a szexualitást tematizálta, ami a maga korában botrányosnak és provokatívnak számított.
Bár Schiele pályafutása viszonylag rövid volt (mindössze 28 évesen halt meg), nagy hatással volt kora művészeti világára, és művei ma is sok művész számára relevánsak és inspirálóak.
Egon Schiele Tullnban
Egon Schiele szülőháza
2013-ban a század művészének szülőházát a tullni főpályaudvaron újratervezték és vonzóvá alakították: a pályaudvari lakás egyes szobáiban egy modern hangrendszer segítségével a Schiele család megható történeteit mesélik el. A szülőház számára kifejezetten készített képregény a fiatalokat az művész fiatalkorának élményeire kalauzolja.
Cím: Bahnhofstraße 69, 3430 Tulln
Nyitva tartás: minden nap 9-20 óráig (április-október) vagy 9-17 óráig (november-március)
Belépő: 2 eurós érme bedobása az automatába
Egon Schiele út
A tematikus útvonal elvezet minden Schiele-látnivalóhoz és gyermekkori fontos helyszínhez. A látogatók izgalmas történeteket hallhatnak a kivételes művészről. A történelmi képek, hangfelvételek és videók segítségével a Schiele-út az egész család számára élményt nyújt.
A tematikus körút kezdőpontja: Tulln főpályaudvar, Bahnhofstraße 69, 3430 Tulln
Távolság: 3,6 km
Időtartam: kb. 90 perc Nehézségi
fok: könnyű – akadálymentes
Az Egon Schiele-útvonalhoz
Egon Schiele Múzeum
Az Egon Schiele Múzeum egy külön erre a célra kialakított kincstárban mutatja be a művész eredeti műveit, amelyek mindegyike egy-egy fejezetet világít meg életéből. A múzeum emeletén található hat állomás időtárgyakkal és animált történelmi felvételekkel rekonstruálja Egon Schiele életének hat fontos állomását Bécsben és Alsó-Ausztriában.
Cím: Donaulände 28, 3430 Tulln
www.schielemuseum.at
Nyitva tartás: május-október,kedd-vasárnap és ünnepnapokon, 10-17 óra
Újdonság: Virtuális találkozás Egon Schiele-vel
A Tullni Egon Schiele Múzeum látogatói mostantól egy lenyűgöző virtuális valóság élményben részesülhetnek: "Egon Schiele - Személyes találkozás"
Vegye fel a VR-szemüveget, és találkozzon személyesen Egon Schiele-vel - egy fiktív beszélgetés során a halálos ágyán. Döntse el maga, hogy miről szeretne beszélgetni ezzel a kivételes művésszel: művészetről, életről, szerelemről vagy halálról. Magas színészek testesítik meg Schiele-t és környezetét, egyedülálló, érzelemdús élményt nyújtva. Különleges fénypontként egy mesterséges intelligencia által generált portrét kap a virtuális Schiele-látogatásról, amelyet hazavihet magával.
Times:
Költségek: a belépőjegy ára tartalmazza
Foglalási lehetőség: az időpontot előre kell foglalni a www.schielemuseum.at/vr-experience
Időtartam: kb. 35 perc.
Tudjon meg többet Egon Schiele-ről:
A következő fejezetekben izgalmas betekintést nyerhet a művész életébe és munkásságába. Az egyes témaköröket kibontva háttérinformációkat, képeket és történeteket fedezhetsz fel Egon Schiele-ről.
Egon Schiele korai élete
Egon Schiele szülei és testvérei
Egon Leo Adolf Ludwig Schiele 1890. június 12-én született a helyi vasútállomás állomásfőnökének, Adolf Eugen Schielének és feleségének, Marie Schielének, született Soukupnak a harmadik gyermekeként az alsó-ausztriai Tulln an der Donau városában. Három nővére volt, Melanie, Gertrude és Elvira. Utóbbi azonban 10 éves korában agyhártyagyulladásban meghalt.
Gyermekkor és ifjúság Tullnban és Kremsben.
Egon Schiele gyermek- és ifjúkorát Tulln an der Donau-ban, majd Kremsben és Klosterneuburgban töltötte. Már fiatalon nagy érdeklődést mutatott a művészet iránt, és elkezdte rajzolni a környezetét.
A művészi tehetség felfedezése Klosterneuburgban.
Schiele művészi tehetségét Wolfgang Pauker és Ludwig Karl Strauch, a klosterneuburgi gimnázium vallás- és rajztanárai, valamint Max Kahrer, a klosterneuburgi festő felismerték és bátorították. Az ő támogatásukkal Schiele megkapta első művészeti képzését.
Jelentkezés a bécsi Képzőművészeti Akadémiára
1906-ban a fiatal Schiele jelentkezett a bécsi Képzőművészeti Akadémiára, ahová "ragyogóan", nagy dicsérettel felvették. Schiele 16 évesen az évfolyam legfiatalabb hallgatója volt.
Pályafutásának kezdete
Belépés a bécsi művészeti életbe a Neukunstgruppe révén.
A historizmus iránt elkötelezett konzervatív festőművésszel, Christian Griepenkerl tanárával egyre növekvő feszültségek után Schiele 1909-ben elhagyta az akadémiát, és diáktársaival és néhány hasonló gondolkodású emberrel megalapította a Neukunstgruppe (Új művészeti csoport) nevű csoportot, amely el akarta különíteni magát az idősebb művészgenerációtól és annak hagyományos témáitól. A csoport fontos platformot jelentett a fiatal művészek számára, hogy bemutassák munkáikat a nyilvánosságnak és kapcsolatokat teremtsenek. A Neukunstgruppe révén Schiele fiatal művészként megvethette a lábát Bécsben.
Első kiállítás és elismerés
Schiele 1907-ben költözött be első műtermébe a Kurzbauergasse 6-ban, a bécsi Leopoldstadtban, a Prater közelében. 1908-ban állította ki először műveit a Klosterneuburgi Apátság Kaisersaaljában rendezett nyilvános kiállításon. Az 1909-es "Nemzetközi Művészeti Kiállítás" keretében Schiele négy művét mutatták be Vincent van Gogh, Edvard Munch, Oskar Kokoschka, Henri Matisse és mások alkotásai mellett, de ezek alig vettek tudomást róla. 1911-ben Schiele első önálló kiállítását a neves bécsi Miethke Galériában rendezte meg, ami nagy megtiszteltetés volt a fiatal művész számára. Különösen az emberi test radikális ábrázolása váltott ki vitákat, és botrányos művész hírnevet szerzett neki. Mindazonáltal Schiele kiállítása meghozta számára az első elismerést a bécsi művészeti életben. Ekkor már a bécsi modernizmus egyik leginnovatívabb és legérdekesebb művészeként tartották számon, és művei fokozatosan nemzetközi elismertségre tettek szert.
Úttörő ismeretség és barátság Gustav Klimttel.
1907 körül Schiele találkozott a jelentős bécsi festőművésszel, Gustav Klimttel, aki akkoriban európai szupersztár volt. Klimt lenyűgözte Schielét művészetével, műveinek és kiállításainak hihetetlen sikerével, valamint atyai, barátságos stílusával, amellyel a fiatalabb művészgenerációt kísérte. Klimt Schiele mentora lett, és kettejük között szoros kapcsolat alakult ki. Klimt támogatta Schiele-t kiállításain, fontos kapcsolatokat biztosított számára a művészvilágban, és segített neki eladni műveit. Bár Schiele hamarosan kialakította saját művészi stílusát, a Klimttel való barátsága továbbra is meghatározó hatással volt rá.
Művészi fejlődés és kiemelkedő pillanatok
Fordulat az expresszionista stílus felé
Egon Schiele korai munkásságát még erősen jellemezte a naturalizmus. 1908-ban és 1909-ben egyre közelebb került Gustav Klimt munkásságához, később maga is azt mondta, hogy "Klimten keresztülment". 1910-ben Schiele az expresszionizmus felé fordult, és kialakította saját, összetéveszthetetlen stílusát. Úttörő művek születtek.
Gustav Klimt és Vincent van Gogh művészeti hatása.
Schiele művészi fejlődésére döntő hatással volt a Gustav Klimttel való találkozása. Korai műveiben a dekoratív szempontot Klimttől vette át. Vincent van Gogh hatása is egyértelműen felismerhető Schiele műveiben. Van Gogh osztozott Schielével a napraforgó motívumának és élénk színekben való festői megjelenítésének szeretetében.
Önfelfedezés és határélmények a művészetben
Schiele munkásságát gyakran jellemzik a határélmények és az énkeresés. Gyakran tematizálta az emberi testet, különösen önmagát és a női aktot. Schiele emberábrázolásai gyakran tűnnek törékenynek és sebezhetőnek, különösen önarcképein a művész saját létezésének szélsőséges élményeit mutatja be.
Tagja az Osztrák Képzőművészek Szövetségének
1913-ban Schiele tagja lett az Osztrák Képzőművészek Szövetségének, amelynek elnöke Gustav Klimt volt. Ugyanebben az évben különböző kiállításokon állította ki műveit Ausztriában, Németországban és Magyarországon. A kritikusok kezdetben ellentmondásos fogadtatásban részesítették, Schiele-t azonban korának számos művésze csodálta és értékelte. Schiele ma az osztrák expresszionizmus egyik legfontosabb képviselője.
Múzsák és kapcsolatok
Liliana Amon
Liliana Amon Egon Schiele modellje volt, akit terhességének nehéz szakaszában támogatott. Schiele, aki nem volt a gyermek apja, orvos barátja, Erwin von Graff klinikájára irányította, ahol megszülte gyermekét. Amon visszatérő motívum volt Schiele azon műveiben, amelyek az egyetemi női klinikán készültek.
Wally Neuzil és a Schiele életmódja körüli botrány
Egon Schiele 1911-ben ismerkedett meg Wally Neuzillal. Nemcsak intenzív szerelmi viszonyt folytatott vele, hanem a nő lett a legfontosabb társa is. Együtt költöztek Krumlovba, édesanyja szülőhelyére. Schiele életének ez a szakasza művészileg igen termékeny volt, de különc életmódja és modelljeinek explicit ábrázolása ellenállásba ütközött a cseh kisvárosban. Schiele ezután Neulengbachba költözött, és örökre ott akart maradni, de ezzel is kivívta az alsó-ausztriai lakosság nemtetszését. A "Neulengbach-ügy" 1912 áprilisában véget vetett Schiele vidéki életének, és a művész három hetet töltött börtönben. Ettől kezdve Schiele Bécsben élt.
Házasság Edith Harms-szal és szakítás Wally Neuzil-lal.
1915-ben Schiele-t behívták katonai szolgálatra, és nem sokkal a Prágába való áthelyezése előtt feleségül vette régi barátnőjét, Edith Harmsot. A házasság miatt Schiele kénytelen volt elválni Wallytól. A művészettörténet jelentős alkotásaiból kiderül, milyen nehéz volt ez a szakítás Schiele számára.
Katonai szolgálat és későbbi évek
Katonai szolgálat és művészi foglalkozás mint katonai rajzoló
Egon Schiele-t 1915-ben katonai szolgálatra hívták be. Meg kellett szakítania művészi pályafutását. Katonai kötelezettségei ellenére - például a Wieselburg melletti Mühlingben - sikerült kis léptékben művészként dolgoznia. Számos természetrajzot és katonaportrét készített. Schiele számára mindegy volt, hogy osztrák tisztekről vagy orosz hadifoglyokról van szó.
Visszatérés Bécsbe és további kiállítások
1917-ben Schiele Bécsbe került. Itt ismét művészi munkásságának szentelhette magát, és különböző kiállításokon mutatta be műveit. Szokatlan és provokatív művei miatt hamarosan ismét elismerték, és a bécsi modernizmus fontos képviselőjeként ismerték el.
Halála előtti utolsó művei
Schiele halála előtt aratta legnagyobb sikereit. Schiele-t nemzetközileg a Szecesszió 49. kiállításán ünnepelték 1918-ban.
Halála spanyolnátha következtében 28 éves korában.
1918-ban Bécsben kitört a spanyolnátha. A hat hónapos terhes Edith Schiele október 28-án belehalt a betegségbe. Egon Schiele is megfertőződött, és 1918. október 31-én, mindössze 28 évesen meghalt. Halála nagy veszteség volt a művészvilág számára. Rövid élete ellenére nagy hatással volt a modern művészetre, és művei ma is nagy jelentőséggel bírnak.
Schiele munkásságának jelentősége
Egon Schiele korának egyik legnagyobb hatású művésze volt, aki szokatlan és provokatív műveivel jelentősen alakította a művészeti világot és a modernizmust. Hagyatéka és műveinek fogadtatása a mai napig jelen van, és hatással van a kortárs művészeti életre.
A művészeti világra és a modernizmusra gyakorolt hatása
Schiele művészetét személyes stílusa jellemzi, amely újszerűen közelíti meg az emberképet. Új, expresszionista stílusa már nem az egyén szuverenitását, hanem kétségbeesését mutatja meg. Schiele számára a meztelenség valami természetes és normális dolog volt, szöges ellentétben kortársai felfogásával, akik botrányt láttak benne. Schiele tájképei tele vannak szimbólumokkal; a virágok és a fák úgy jelennek meg képein, mint az emberek.
Műveinek öröksége és fogadtatása
Schiele öröksége és művei ma is jelen vannak. Világszerte kiállítják őket, és számos kiadványban méltatják őket. Schiele-t a 20. század egyik legjelentősebb művészeként ismerik el, műveit a gyűjtők és a műkedvelők nagyra értékelik. A kortárs művészeti életben Schiele munkássága továbbra is nagy jelentőséggel bír, és számos művész számára inspirációs forrásként szolgál. Egyedi kifejezésmódját és személyes stílusát ma is csodálják és utánozzák.
Schiele művészetének művészettörténeti jelentősége
Schiele művészete fontos helyet foglal el a művészettörténetben, és úttörőnek számít a modernizmus fejlődése szempontjából. Munkássága nemcsak korának művészeti világára volt hatással, hanem a művészek későbbi generációira is. Schiele festészete segített áttörni a művészeti világ konvencióit és új kifejezési formákat kialakítani. Aktjai és portréi provokatívak voltak, és jelentősen hozzájárultak a szépség és az esztétika megértésének bővítéséhez. A csúnya szép lett.
Egon Schiele fontos művei
Az 1910-es "Grimaszoló akt önarckép" abban az évben készült, amikor Schiele a legtöbb önarcképet készítette, és megtalálta az utat az expresszionizmus felé. E művek közül sok tükörbe nézve készült.
Más fontos festmények
1 Halál és lány (1915)
2. Önarckép lámpásvirággal (1912)
3. Guggoló női akt (1910)
4. Bíboros és apáca (Caress) (1912)
5 Anya két gyermekkel II (1915)
6 Guggoló emberpár (A család) (1918)
7 Házak színes szennyessel (Külváros II) (1914)
8 Holt város III (Város a kék folyón III) (1911)
9 Gertrude Schiele portréja (1909)
10. Ölelés (Szerelmesek II) (1917)
